Szerző: Mikos Éva L?Harmattan Kiadó, 2010 A könyv a XIX. századi nemzetépítési
folyamat narratív hálózatának alapját jelentő honfoglalás-elbeszélésekkel
foglalkozik. Mindezt sajátos nézőpontból teszi, nem e gondolatrendszer alkotói,
hanem annak népes befogadó tábora nézőpontjából. A paraszti közösségek zártsága
ebben a korszakban kezd oldódni, ennek egyik következménye világképük
szélesedése, amelyhez nem kis részben járult hozzá az írásbeliség terjedése és a
kifejezetten e réteg számára készülő olvasmányok megjelenése. Ezek egyik
kitüntetett célja a tömegek nemzeti öntudatra nevelése volt. A szerző a népnek
szánt népszerű olvasmányok nemzeti narratívájának alakulását követi végig, azt a
folyamatot, amelynek során az elit soraiban a középkorból fennmarad nyomok
alapján megkonstruálódott a honfoglalás elbeszélése, majd a középosztály
szűrőjén keresztül popularizálódott, a célközönség igényeihez alkalmazkodott.
Hatása a jelenben is érvényesül, a nem hivatalos múltértelmezések ugyanis a XIX.
századihoz nagyon hasonló eszközökkel beszélik el a magyarság eredetét. Mikos
Éva 1976-ban született. 2001-ben végzett a Pécsi
Tudományegyetemen,magyar-néprajz szakon. Azóta az MTA Néprajzi Kutatóintézete
Népköltészeti Osztályának munkatársa. PhD-fokozatát Pécsen szerezte 2008-ban.
Érdeklődési területe a történeti folklorisztika, a szóbeliség írásbeliség
kettőssége. Tíz éve kutatja a XVIII?XIX. ponyva- és kalendáriumirodalmat,
tanulmányai e kötet témája mellett irodalom- és antropológiatörténeti kérdéseket
tárgyalnak. A tartalomból: Tudománytörténeti és elméleti problémák A honfoglalás
története A honfoglalás hagyománya a XVIII-XIX. század populáris irodalmában
Elemzések a XIX. századi poluláris olvasmányok honfoglalási tematikájú
szövegeiről és képeiről Kései örökség ?XIX. századi populáris honfoglalási
elbeszélésmód megjelenése a XX-XXI. században Zárógondolatok Megjelenés éve:
2010 Terjedelem: 347 oldal