Olyan országból származom, amely éjfélkor született, én pedig nem sokkal déli
tizenkettő után haltam meg - majdnem. A lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és
lelőtte egy tálib fegyveres Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy
kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják
némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért
kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé
tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak
felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli
Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York?i székházáig repítette. Így
vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő
lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az ÉN VAGYOK
MALALA nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét
felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen
szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a
könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot.
Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű
honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai
álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy
a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak. 2012 októberében
egy tálib katona megtámadta a lányt: közvetlen közelről lőtte fejbe. Malala
azonban a csodával határos módon felépült, és tovább folytatja a lányok
tanuláshoz való jogáért vívott harcát. Malala bátorságát és állhatatosságát
2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd
ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban
minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa. Egy éven belül kétszer
szerepelt a Time magazin címlapján, másodjára azén a lapszámén, amelyben a Világ
100 Legbefolyásosabb Embere listáját közölték. Ugyancsak a befutók közt
szerepelt Az Év Embere-díj várományosai közt 2012-ben. A Malala Alapítvány
segítségével - amelynek Angelina Jolie az egyik szóvivője, aki 200.000 dollárral
támogatta az alapítvány működését - Malala továbbra is a lányok tanuláshoz való
jogáért folytatott küzdelem élharcosa. Ez a nonprofit szervezet a közösségi
szinten megszervezett oktatást és világszerte az oktatásügyért küzdők
támogatását tűzte ki céljául. A könyv társszerzője, Christina Lamb a világ egyik
legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és
Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt könyv
szerzője, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint
neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat
is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több
tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak
dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.