Szerző: Dobai Péter Kiadó: Orpheusz Nyelv: magyar Kiadás éve: 2008 ISBN:
9789639809031 Kötésmód: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT Oldalszám: 164 oldal Méret
[mm]: 144 x 195 x 6 Milyen jó lenne olykor elidőzni kicsit, s az egyszeri lét
addig megtett állomásait (tereket, utakat ? elmúlt élethelyzeteket) felidézni,
mintegy kívülről szemlélve akkori önmagunkat szenvelgés és a szomorúság
legkisebb jele nélkül. Csak az érzetekre figyelve, aprólékosan, tényszerűen. Ami
volt, nem lehet meg ugyanúgy újra. Élménye más élmény, látványa más kép ? s így
egyszerre múltja és jövője van. Kétségtelen, hogy ez az ellentétpár ritkán alkot
nyelvi közegben érthető, magas művészi színvonalú matériát. Dobai Péter, korunk
egyik legfilozofikusabb indíttatású lírikusa azonban sodró lendületű, szépen
megformált verseiben képes erre a bravúrra. Sőt, ahogy Dobainál ezt
versolvasóként megszokhattuk: a szenvedélynek, az érzelemgazdagságnak sincsenek
híján költeményei. Ami az előzőeken túlmutatva mégis fontosabbá, kiemelkedőbbé
teszi az egyre gazdagabb életmű lírai részében ezt a kötetet, az a finoman szőtt
személyes hangvétel, ami által a mondanivaló átütő erejűvé, legtöbb esetben
megindítóvá válik. Persze a megfogalmazás módjának, a közlés szándékának
tudatosságai tovább dimenzionálják e versfüzér minden egyes darabját, hol
cizelláltabb, hol egyszerűbb képet felmutatva. Ám ne menjünk el szó nélkül a
verscímek ámulatba ejtő gazdagsága mellett se, hiszen legtöbbjük akár önálló
?versélet? is lehetne. Például: ?Mások szívével szívünkben?, ?Ki az, aki tényleg
az, aki??, ?Lehet emlékül lenni önmagunknak??, vagy ?Todo, pues nada?, ami
magyarul annyit tesz, hogy ?Minden, azután semmi?. Dobai költészete a ?mindent?
célozza meg, kíméletlen igazságkereséssel és kimondással, méghozzá úgy, hogy a
cím második szakaszában megjelenő ?semmi? jóféle esztétikai állapottá finomodik,
nem fáj és nem üres.