Szerző: Kicsák Lóránt L?Harmattan Kiadó, 2016 Az Aporiák próbatétele tizenkét
tanulmánya a jelenkori filozófiai viták tizenkét alapproblémáját mutatja be: a
filozófia mint teória és mint performativitás kérdésétől ember és természet
viszonyának kérdésén át a társadalmi tervezés és a totális állam aporiáin
keresztül egészen a tolerancia és másság elvi és gyakorlati határainak
kitapogatásáig. Maga a címbéli kifejezés, pontosabban az általa megjelölt
törekvés, illetve az ennek révén előidézett gondolati és egzisztenciális
tapasztalat Jacques Derrida filozófiai tevékenységének központi eleme. Bár a
szövegek közül kettő tárgyalja kifejezetten a dekonstrukció filozófiáját, a
dekonstruktív éthosz mindegyik írást áthatja. Áthatja, hiszen, Derrida
önértelmezése szerint, a dekonstrukció nem filozófia, nem tudomány, nem módszer,
nem doktrína, nem is mechanikusan alkalmazható értelmezői vagy kritikai eljárás,
hanem egy különös készenlétre épülő attitűd manifesztációja. Aporia, ez a
filozófia ősi rétegéből ránk hagyományozódott szó valójában a filozofálás
eredendő tapasztalatát nevezi meg: a határaira kifuttatott gondolkodás
elakadásának, egy helyben toporgásának a tapasztalatát, amely a könyv filozófus
hőseinek mindegyikét elérte előbb vagy utóbb, köztük Nietzschét és Heidegger,
Husserlt és Mannheim Károlyt, Vajda Mihályt és Jacques Derridát. Kicsák Lóránt a
XIX. és XX. századi német és francia filozófia kutatója, az Egri Eszterházy
Károly Főiskola docense. Jacques Derrida műveiből készült fordításai (Az idő
adománya, 2013; Bitangok, 2015; Törvényerő, 2016) a francia filozófus egyik
legértőbb magyar tolmácsolójává tették. Kutatási területén belül az utóbbi
időben különös hangsúlyt kapott a performativitás elmélete és Michel Foucault
filozófiai életműve.