?grafológiai tanulmányaim elém hozták Shakespeare hat aláírását, és hiába
igyekeztem összhangot találni az írásképben kódolt személyiség és a művekben
kifejezésre jutó képességek között. A kézíráselemzés eredményeként minden érv
amellett szólt, hogy az aláírások gazdája analfabéta volt, és semmiképpen nem
lehetett a Shakespeare-művek szerzője. Ugyanezt támasztotta alá végrendeletének
tartalma és a személyéről hozzáférhető összes egyéb információ is. Az viszont
zavart, hogy a valódi szerző személyére nem találtam erős bizonyítékokat? A
2000-es évek elején észrevettem, hogy miközben a valódi szerző személyére
irányuló történeti és filológiai kutatások felgyorsultak, az íráselemzésről
sajnos nem sokat tudó irodalmárok és történészek továbbra is bekötött szemmel
sétáltak el egy nyilvánvaló tárgyi bizonyíték, a kézírás mellett. 2016-ban
elhatároztam, hogy pótolom a szerzőségi kutatások eme hiányzó láncszemét?