Sorozatunk jelen kötete két, sok szempontból rokon regényt tartalmaz: mindkettő
főhőse az írónő szülőföldjén, az északnyugat-katalóniai Pallars hegyei közt,
hagyományos paraszti környezetben éli le élete egy meghatározó szakaszát, és az
onnan való elszakadás mindkettőjükben traumát okoz. Rokonítja a két regényt az
is, hogy főszereplőik maguk mondják el életüket, itt-ott a rutinos fordítót is
próbára tevő tájnyelvi elemekkel fűszerezve a narrációt. Közös elem a Spanyol
Polgárháború (1936-1939) tragikuma és tragikus következményei. A két életpálya
íve viszont eltér: a Sodródó kavics Conxája szülőföldjéről mindössze Barcelonáig
jut, és onnan vágyódik vissza reménytelenül, míg a Méz és méreg Agustíja tehetős
párizsi szállodatulajdonosként megengedheti magának, hogy házat vásároljon
Pallarsban, és vissza-visszatérjen az elveszett paradicsomba. MARIA BARBAL
(Tremp, 1949), a jelenkori katalán irodalom egyik legismertebb és legelismertebb
alkotója. Első regénye, a Sodródó kavics, igazi sikerkönyv, ami a megjelenésének
évétől, 1985-től eltelt három évtized alatt több százezer példányban kelt el, és
amit tucatnyi nyelvre lefordítottak. Magyarul eddig az írónőnek két novellája
volt olvasható, amelyek sorozatunk elbeszélésköteteiben (A gondviselés
szeszélye, 1998 és Mentafagylalt, 2011) jelentek meg.