Csicsíjja-bubúja...; Tente, baba, tente... ? csitítja, altatja, nyugtatja az
édesanya a kisdedet, közben önkéntelenül is ringatja karjaival, szavaival, mint
ezt ősidők óta minden anya teszi. Az ösztönös mozdulatok ajkaira csalják a régi
rigmusokat, a ?varázsigéket?, melyek a baba szemére békés álmot hoznak. Eleinte
minden érintéshez, moccanáshoz, cselekvéshez dúdoló társul, mindenre van egy-egy
játékos kis ritmus, amit a kicsi könnyen megjegyez, szeret, visszamond, s így
szép lassan megnevezi, birtokba veszi a körülötte levő világot. Nekik szólnak e
kötet mondókái, játékai; a kicsiknek, akik első tapasztalataikat, benyomásaikat
gyűjtik. A népi hagyomány hiteles alapot nyújt az anyanyelvi kultúrához,
gazdagítja, erősíti, színesíti a gyermek nyelvi készségét, ezért nagyon fontos,
hogy ne hagyjuk feledésbe merülni.