Szerző: Kurt Rieder Kiadó: Vagabund kiadó Nyelv: magyar Kiadás éve: 2018 ISBN:
9789632902302 Kötésmód: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT Oldalszám: 205 oldal Méret
[mm]: 130 x 195 x 14 A Waffen-SS formálisan 1939. december 1-én került
felállításra, amikor Adolf Hitler utasítására, Gottlob Berger SS-Brigadeführer
vezetésével létrehozták a Fegyveres SS Kiegészítő Hivatalt (Ergänzungsamt der
Waffn-SS). Az átszervezést a haderőfejlesztés tette szükségessé: Heinrich
Himmler SS-Reichsführer javaslatára a kiképzett és felfegyverzett
SS-alakulatokból felállításra került az SS-Verfügungsdivision (SS-Rendelkezési
Hadosztályok), amelyhez a Deutschland, a Germania és a Der Führer ezredeket
rendelték. A Waffen-SS gyökerei azonban jóval messzebbre, egészen a
Nemzetiszocialista Munkáspárt megalapításáig nyúlnak vissza, amikor Hitler
testőri feladatokkal ruházta fel két lojális hívét, Josef Berchtoldot és Julius
Schrecket. A rá következő hónapokban a kétfős testőrkülönítmény gyarapodásnak
indult, és létrejött a Stosstrupp Adolf Hitler (Adolf Hitler Rohamcsapat). A
Josef Berchtold által vezetett, 30 fős különítmény tagjait Hitler világnézeti
doktrínái szerint válogatták: elvárás volt a ?tiszta német vérvonal?, valamint a
nemzetiszocialista ideák kritika nélküli elfogadása és gyakorlása. A Hitler
által személyesen parancsnokolt rohamosztag rövid életűnek bizonyult, mivel az
1923. november 9-én végrehajtott sörpuccsot követően a hatóságok feloszlatták a
félkatonai szervezetet. Hitler, miután 1924 decemberében kiszabadult a
landsbergi börtönből, rögvest hozzálátott a párt újjászervezéséhez, így a
politikai mozgalom fegyveres szárnyát is rekonstruálni kívánta. A feladatot
Julius Schreckre, a Stosstrupp alapítójára bízta, aki felkereste a régi
harcostársakat, és hetedmagával alapította meg az Adolf Hitler Rohamosztagot,
amely rövidesen új nevet kapott: Schutzstaffl. Az SS fennállása első napjától
különleges pártszervezetnek számított, a tagokat önkéntes alapon, szigorú
felvételi követelmények szerint válogatták ki. A Hitler személyes testőrségeként
szolgáló egység az eredeti tervek szerint földrajzilag széttagolt szervezet
volt; az NSDAP vezetője azt tűzte ki célként, hogy minden nagyobb német városban
működjön egy tíz főt és egy parancsnokot számláló különítmény. Ezáltal a Führer
valamennyi fontos német településen rendelkezhetett egy személyéhez lojális
gárdával, amely bármilyen parancsát teljesítette. Azonban a terv megvalósítása
csak vontatottan haladt; a Hitler sofőrjeként szolgáló Schreck, az 5. számú
SS-tagkönyv birtokosa nem tudott megbirkózni a rá rótt feladattal, így Hitler
1926-ban Josef Berchtoldot nevezte ki helyére. Ám az SS fejlesztése ezt követően
sem haladt a Hitler által elvárt tempóban, így 1928-ban ismételt vezetőcserét
hajtott végre, és a személyes szárnysegéddé átminősített Josef Berchtold helyébe
az SA egykori tagja, a rendkívül ambiciózus Heinrich Himmler lépett. Az SS ezt
követően látványos fejlődésnek indult: 1928-ban, Himmler kinevezésekor a
testület teljes létszáma alig 280 főre rúgott, 1933 elején, mindössze öt évvel
később pedig immáron 52 000 fő szolgált a pártszervezetben. Ugyanebben az időben
az SS ismeretsége is megnövekedett: a nemzetiszocialista mozgalom élcsapataként
a Védosztag rendszeresen vonult fel a pártrendezvényeken, ellátták a biztonsági
feladatokat, valamint ők adták az állami ünnepségek díszőrségét.